A MEP Horgász Egyesület Alapszabálya

A MEP Horgász Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján működő civil szervezet. Független, demokratikusan szervezett önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti egyesület, amely tevékenységét a jogszabályok, valamint ezen alapszabály előírásai szerint önálló jogi személyként végzi.

1.
Általános rendelkezések

  1. Az Egyesület neve: MEP Horgász Egyesület
  2. Az Egyesület rövidített neve: MEPHE
  3. Az egyesület alapításának éve: 1998
  4. Az egyesületet a Békés Megyei Bíróság 0400/Pk.60040/1998 ügyszámú végzésével vette nyilvántartásba. A Gyulai Törvényszéken nyilvántartási száma: 04-02-0001463
  5. Az Egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Bajza utca 11.
  6. Az Egyesület pecsétje: kör alakú közepén stilizált halábrával, fent körben az egyesület neve, lent körben a székhely települése
  7. Az Egyesület adószáma: 18379819-1-04
  8. Az Egyesület statisztika számjele: 18379819-9312-529-04
  9. Az egyesület logója:
  10. Az Egyesület weblapja: mephe.hu
  11. Az Egyesület elektronikus levélcíme: mephorgaszegyesulet@gmail.com
  12. Az Egyesület jogi személy
  13. Az Egyesület a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége tagja. Az Egyesület és a Szövetség kapcsolataira a Szövetség alapszabálya az irányadó.
  14. Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.
  15. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II.
Az Egyesület célja és feladatai

Az egyesület elsődleges célja a horgászat, mint rekreációs szabadidős sporttevékenység feltételrendszerének megteremtése, működtetése, fejlesztése az egyesület tagjai érdekében, valamint az ehhez kapcsolódó érdekek érvényesítése, védelme.

  1. Az Egyesület célja
    1. a horgászat, a halfogó sport, mint aktív szabadidős, rekreációs célú tevékenység fejlesztése, népszerűsítése, az egészség megőrzésében és egészségügyi rehabilitációban betöltött szerepének hangsúlyozása,
    2. az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,
    3. a versenyhorgászat, a horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,
    4. a tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,
    5. a tagság és más horgászok igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,
    6. a tagság és más horgászok részére lehetőség szerint a halfogási lehetőségek biztosítása,
    7. a horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása,
    8. a halak, a vizek, a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékeny fellépés a károkozókkal szemben,
    9. a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése,
    10. horgászattal, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztési, oktatási, ifjúság nevelési tevékenység,
    11. anyagi lehetőségekhez mérten a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételek biztosítása, a tagok horgászattal összefüggő szakismereteinek gyarapítása, a horgászattal összefüggő jogszabályok, előírások, egyéb rendelkezések és a horgászrend szabályainak betartása és betartatása érdekében azok megismertetése,
    12. közreműködés a vízpartok aktív védelmében, segítségnyújtás a halgazdálkodás és horgászrend ellenes cselekmények megelőzésében és elkerülésében, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmében,
  2. Az Egyesület az 1. pontban megfogalmazott célok elérése érdekében célját a következőkkel valósítja meg
    1. ellátja a tagok érdekképviseletét, érdekvédelmét, segíti, javítja és támogatja horgászathoz jutásuk feltételeit,
    2. közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,
    3. horgász versenyeket szervez,
    4. együttműködik más horgászegyesületekkel,
    5. részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében,
    6. találkozókat, rendezvényeket, programokat szervez tagjai részére,
    7. oktatásokat és előadásokat szervez a horgászattal, halgazdálkodással, a természet- és környezetvédelemmel, a természet, valamint a vízi környezettel való megismertetés érdekében,
    8. nemzetközi horgászati jellegű kapcsolatokat tart fenn, kezdeményezően segíti a kölcsönös jó kapcsolat kialakítását,
    9. lehetőség szerint horgászvizet kezel,
    10. biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,
    11. lehetőség szerint segíti a hatóságokat, a vízkezelőket, a halászati őröket és társadalmi halőröket az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a horgászatra vonatkozó jogszabályok, horgászati szabályok és a horgászrend betartatásában, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében,
    12. részt vesz a horgászattal, környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos konferenciákon, rendezvényeken, programokon,
    13. tevőlegesen közreműködik a halfogásra, a vizek környezetének védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásában, annak ellenőrzésében, lehetősége szerint tevőlegesen közreműködik, gondoskodik a horgászvizsgáztatásról,
    14. szervezi, vagy tevőlegesen közreműködik más horgász szervezetekkel a horgász gyermek, ifjúsági és szabadidős sport megszervezésében, ennek érdekében gyermek- és ifjúsági táborok, vetélkedők, halfogó versenyek, egyéb kapcsolódó programok lebonyolításában,
    15. biztosítja a tagok és más horgászok részére a horgászat gyakorlásához szükséges állami alapokmányok, területi jegyek, más értékcikkek kiadását, forgalmazását,
    16. ápolja a horgászattal összefüggő hagyományokat,
  3. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység (alapcél szerinti tevékenység) megvalósításához szükséges feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

III.
Az Egyesület tagsága

Az Egyesületnek teljes jogú, kedvezményes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

  1. Az Egyesület teljes jogú tagjai azok a bel- és külföldi természetes személyek, akik írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület alapszabályában foglalt céljait és működési elveit és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését.
  2. Az Egyesület kedvezményes tagjai azok a bel- és külföldi természetes személyek, akik
    1. életévet betöltötték, de a 18. életévet be nem töltötték,
    2. a 18. életévet betöltötték és igazolható módon valamely oktatási intézményben nappali tagozaton tanulói jogviszonyuk van,
    3. a 65. életévet betöltötték,
    4. hölgyhorgászok.
    5. írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület alapszabályában foglalt céljait és működési elveit és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését.
  3. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz, amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
  4. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani. Az Egyesület teljes jogú és kedvezményes tagjává választásról az elnökség a belépési nyilatkozat beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozattal dönt. A határozatot annak meghozatalált követően legkésőbb 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon meg kell küldeni, vagy személyesen át kell adni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
  5. Az Egyesület tagjai a tiszteletbeli tagok kivételével vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékéről a közgyűlés dönt. Az egyesület közgyűlése által megállapított éves tagdíjat tárgyév november 30. napjáig kell egy összegben az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Az Egyesület kedvezményes tagjai részére a Közgyűlés kedvezményes tagdíjat állapít meg.
  6. Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik, vagy amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az egyesület tevékenységét. Az egyesület pártoló tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A pártoló tagok felvételéről az elnökség a közgyűlésen tájékoztatja az egyesület tagságát. A pártoló tagok tagdíjára az egyesület és a pártoló tag között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltak a mérvadók.
  7. Tiszteletbeli tagnak, tiszteletbeli egyesületi vezetőnek választhatók azok a magánszemélyek, akik az egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek. A tiszteletbeli tagok személyére az elnökség tesz javaslatot a közgyűlés felé, felvételükről és tiszteletbeli tagi címük megszűntetéséről a közgyűlés dönt. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai részére a Közgyűlés kedvezményes tagdíjat állapít meg.
  8. Az egyesület adatkezelése során a következő adatokat tartja nyilván a tagokról:
    1. a tag nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
    2. a tiszteletbeli tag nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
    3.  a pártoló tag nevét (elnevezését), címét (székhelyét), telefonszámát, elektronikus levélcímét, képviselőjének nevét.
  9. A tagok joga és kötelességei
    1. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
    2. Javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik az egyesület döntést igénylő ügyeiben,
    3. Választhatók egyesületi tisztségekre és megválasztják az egyesület tisztségviselőit,
    4. Részt vesznek és véleményt alkothatnak az egyesület rendezvényein,
    5. Jogosultak az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni,
    6. Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogot gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
    7. Kötelesek a meghatározott tagdíjat befizetni,
    8. Kötelesek az egyesület céljait, tevékenységét és érdekeit elősegíteni, ennek érdekében tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában,
    9. Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek,
    10. Kötelesek az egyesület szerveinek határozatait betartani.
    11. A horgászatra vonatkozó hatályos jogszabályban foglaltakat betartani.
  10. A tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.
  11. A teljes jogú tag a 9. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a teljes jogú tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségbe nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel.
  12. Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  13. A tagsági jogviszony megszűnik
    1. a tag kilépésével
    2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
    3. a tag kizárásával
    4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  14. Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
  15. Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére - figyelmeztetni kell.
  16. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
  17. A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.
  18. Az egyesületnek nem lehet tagja az, aki az egységes állami horgászokmány váltásának tilalma, illetőleg horgászattal kapcsolatos fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
  19. Kedvezményes, 14-18. év közötti tag (III. fejezet 2/a) pont szerint) felvétele esetén szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is.
  20. Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

IV.
Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

A./
A Közgyűlés

  1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
    1. az alapszabály elfogadása módosítása;
    2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    3. a vezető tisztségviselő (elnök és elnökség tagjai) megválasztása öt évre, visszahívása és díjazásának megállapítása;
    4. az éves gazdasági terv (költségvetés) elfogadása;
    5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek (elnökség) az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása
    6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
    8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    9. a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása öt évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
    10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
    11. a végelszámoló kijelölése,
    12. azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos határkörébe utal.
    13. a tagok éves tagdíjának és az esetleges egyéb díjak megállapítása,
    14. beszámoltatja a felügyelő bizottságot munkájáról,
    15. megsemmisíti az elnökség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatát,
    16. meghatározza a tagok által elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetve pénzbeli megváltásának módját,
  3. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre szóló meghívót a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább tizenöt nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, a tagok elektronikus levélcímen történő értesítése, az egyesület weblapján történő értesítés valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
    1. közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve,
    2. közgyűlés időpontja,
    3. közgyűlés helye,
    4. napirendi pontok,
    5. figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,
    6. a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
  4. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
      Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
  5. A közgyűlést lehetőség szerint a székhelyen, vagy az egyesület székhelyének településén kell összehívni és megtartani.
  6. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
  7. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított öt munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
  8. Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok tíz százaléka az ok és a cél írásban történő megjelölésével kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a közgyűlés összehívásáról.
  9. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az egyesület minden tagja a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével. Minden teljes jogú és kedvezményes tagot egy szavazat illet meg.
  10. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két fő jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani.
  11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  12. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
  13. Közgyűlési szavazáson a szavazásra jogosultak háromnegyedes szótöbbsége szükséges az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, az egyesület feloszlatásához, illetve más szervezettel való egyesüléséhez.

B./
Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje

  1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség tagjait és elnökét a közgyűlés öt évre választja. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján. A vezető tisztségviselők legfeljebb kétharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.
  2. Az elnökség tagjai az elnök, a titkár és a gazdasági felelős.
  3. Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.
  4. Az elnökség feladatkörébe tartozik:
    1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
    6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    9. a tagság nyilvántartása;
    10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
    13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
    14. fegyelmi jogkör gyakorlása az egyesület tagjai felett,
    15. döntés pártoló tag felvétele és a pártoló tagságra vonatkozó együttműködési megállapodás tárgyában
  5. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet.
  6. Az elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.
  7. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az üléseket a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc nappal. Határozatképes az ülés, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
  8. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
  9. Az elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül az egyesület tagjai közül bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja.
  10. Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők felkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.
  11. Az egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök és a Titkár önállóan képviseli. Az elnök és a titkár képviseleti joga általános és önálló. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök, a Titkár és a Gazdasági Felelős külön-külön önállóan jogosult.
  12. Az elnök feladatai és hatásköre:
    1. Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
    2. az Egyesület képviselete,
    3. az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
    4. irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
    5. gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
    6. gondoskodik az egyesület céljainak és tevékenységének elvégzéséről, végrehajtásáról,
    7. mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal
  13. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az egyesületet a titkár képviseli.
  14. A titkár feladatai és hatásköre:
    1. Előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket,
    2. Irányítja és ellátja az egyesület szervei írásbeli teendőit,
    3. Gondoskodik a tagok részére a horgászati okmányok igény szerinti ellátásáról,
    4. Szervezi az egyesület rendezvényeit,
    5. Tevékenyen közreműködik és gondoskodik az egyesület céljainak és tevékenységének elvégzésében, végrehajtásában,
    6. Segíti az egyesület elnökét és gazdasági felelősét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által meghatározott munkafeladatokat,
    7. önálló képviseletre jogosult.
  15. Az egyesület gazdasági felelőse:
    1. Intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnökségnek az egyesület gazdasági helyzetéről,
    2. Gondoskodik a tagok részére a horgászati okmányok igény szerinti ellátásáról,
    3. Szervezi az egyesület rendezvényeit,
    4. Tevékenyen közreműködik és gondoskodik az egyesület céljainak és tevékenységének elvégzésében, végrehajtásában,
    5. Segíti az egyesület elnökét és titkárát feladatainak ellátásában, végzi az elnök és a titkár által meghatározott munkafeladatokat,
    6. Elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és az elnökség elé terjeszti.
  16. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
    2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
    3. visszahívással;
    4. lemondással;
    5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  17. A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább tíz százaléka és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.
  18. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

C./
Felügyelő Bizottság

  1. Az egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három tagú felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A felügyelő bizottság az egyesület felügyelő szerve. A felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai sorából többségi szavazattal öt évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg.
  2. A Felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
  3. A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.
  4. A felügyelő bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az Egyesület működési, szakmai és gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.
  5. A felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.
  6. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy A felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

V.
A határozatok rendje

  1. A Közgyűlésről, valamint az Elnökség a Felügyelő bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.
  2. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:
    1. a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint),
    2. a határozatképességet,
    3. a véglegesített napirendet,
    4. a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,
    5. a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).
  3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:
    1. a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,
    2. az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök
  4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
    1. a határozat véglegesített szövegét,
    2. a határozathozatal időpontját,
    3. annak érvényességi körét, hatályát,
    4. a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).
  5. A testületek döntéseit tizenöt napon belül írásban közölni kell a tagokkal és az érintettekkel.

VI.
A testületi összeférhetetlenség

  1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
  2. Nem lehet az Egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottság tagja az a személy, aki olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki.
  3. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
    1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
    2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
    3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
    4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
    5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VII.
Az Egyesület gazdálkodása

  1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:
    1. a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
    2. tagdíj,
    3. adomány, támogatás, pályázati bevétel,
    4. vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
    5. egyéb bevételek.
  2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak képezik.
  3. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja.
  4. Minden vagyon és jövedelem az egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.
  5. Az egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök, a titkár, valamint a gazdasági felelős gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése setén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot a titkár, vagy a gazdasági felelős gyakorolja.
  6. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
  7. Az Egyesület az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. A beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
  8. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg.
  9. Az egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.
  10. Az egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt. A jogutód nélküli megszűnés esetén a fennmaradó vagyont a közgyűlés által meghatározott – amennyiben a közgyűlés e kérdésben nem dönt, úgy a nyilvántartó törvényszék által kijelölt – az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

VIII.
Az Egyesület működésének nyilvánossága

Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek, vagy a titkárnak jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.

IX.
Vegyes és Záró rendelkezések

  1. Az Egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
    1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
    2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
  2. A civil szervezet működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
  3. Az alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak

Érvényes: 2016. február 25.

Báróczi Pálné közgyűlés jkv. vezető és Avramucz Sándor elnök